Téma: A szubkultúra fogalma. Ifjúsági szubkultúrák. 

         A „kultúra” fogalma. A kultúra típusai és funkciói.

Kultúra – egy adott társadalom mindazon ismereteinek összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják.

 A kultúra alapján tudunk eligazodni abban, hogy mik a fontos értékek és normák az életben.

 A kultúra összetett szerkezetű – megkülönböztetünk nemzeti és általános (világ) kultúrát. Ezeken belül – anyagi és szellemi kultúrát.

Anyagi kultúra – ez a munkakultúra, az anyagi javak termelésének kultúrája, a „háztartás” kultúrája, a saját testünkhöz viszonyulás kultúrája.

Szellemi kultúra – az ember értelmére és lelkére ható kultúra, intellektuális fejlődésünket segíti.

Szubkultúra –a társadalom egy csoportjára jellemző sajátos szokások, szabályok, meggyőződések rendszere. Speciális értékrendhez kötődik, a többségi társadalomtól eltérő kulturális jegyeket is hordoz.

Ifjúsági szubkultúrák.

 A felnőttkor eléréséig a fiatal embernek el kell sajátítania azt a kultúrát, amit az előző nemzedékek létrehoztak. Ez nem egyszerű: a fiatalok nem mindig fogadják el azokat az értékeket, amit az idősebbek egyértelműnek tartanak.  Különösen a kamaszokra és a tinédzserekre jellemző a „lázadás”. Ez a Föld legnépesebb korosztálya – mintegy 1 milliárdnyian lehetnek. Természetesen ez a nagyszámú embercsoport több közösségre oszlik – kor, nem, érdeklődési kör és egyebek alapján.

 Megkülönböztetünk „formális” (iskolai osztályok, szakkörök, sport klubok) és „nem formális” (utcai csapatok, szubkultúrák).

 A kamaszok általában kialakítják saját  kultúrájukat – sajátos nyelvvel, öltözettel, hobbival, értékrenddel.  Ez utóbbi jelentősen különbözhet a felnőttekétől, ami idővel nyugtalanná teszi az utóbbiakat. A korosztály jellemzője a „lázadás” és az az elképzelés, hogy a „történelem velünk kezdődik”. A fiatalok természetük szerint fogékonyak az újra.

 A fiatalok szubkultúráinak általános ismérvei:

- kihívás a felnőttek értékrendje felé, sajátos életstílus keresése, alakítása;

- az egykorúak társaságának keresése, csoportokba tömörülés;

- sajátos ízlésvilág, különösen az öltözködés és a zene terén;

-          a szabadidő eltöltésének kultúrája.

Az ifjúsági szubkultúrák főbb típusai  

Repperek .

Pozitívumok: sportolás, alkotásra való törekvés, ami segíti a személyiség fejlődését.

Negatívumok: gyakori agresszív magatartás, úgy tartják, ebben a kemény világban csak erőszakkal lehet érvényesülni, senkit sem ismernek el fölöttük állónak.

Gótok                                                                                  

Pozitívumok: Ihletet kereső, alkotó beállítottságú fiatalok. Öltözékük a fényűző estélyik elleni lázadást tükrözi.                                                       

Negatívumok: Egy részük sátánizmussal kacérkodik – ami valószínűleg a hagyományos vallási rendszerek elleni lázadásukat fejezi ki.  Képesek lehetnek a szent helyek megszentségtelenítésére, szélsőséges esetben véres áldozatok bemutatására.

Szkinhedek.

Pozitívumok:Szerintük csak az erős életképes. Ez a test és a lélek erősítésére ösztönzi őket.

Negativumok:Igen agresszívak az általuk idegennek tekintett emberekkel szemben. Szélsőséges esetben akár ölhetnek is.

Pankok.

Pozitívumok:Pozitívumokat kiemelni nem nagyon lehet velük kapcsolatban.

Negatívumok: Csapatos megjelenésük gyakran torkollik verekedésbe, rablásba.

Rasztamanok (rasztafarik).

Pozitívumok: Nyugodt, a társadalom számára közvetlenül nem veszélyes szubkultúra.

Negatívumok: Jellemzőjük a semmittevés – ami nem igen kedvez a társadalmon belüli érvényesülésnek.

Szerepjátékosok.

Pozitívumok:Csak fejlett értelemmel rendelkező emberekből lesznek szerepjátékosok. Műveltek, olvasottak, békések.

Negatívumok: Előfordulhat, hogy beleélve magukat egy-egy szerepbe, nem tudnak „kimászni” belőle és „kiesnek” a társadalomból.

A fiatalok nem formális csoportjainak ismérvei:

- nincs hivatalos státuszuk;

- nincs jól kivehető belső struktúrájuk;

- gyengén kifejezett érdekek;

- gyenge belső kapcsolatok;

- nehéz eldönteni van-e a csoportnak vezetője;

- nincs cselekvési program;

Miért csatlakozik a fiatal valamelyik szubkultúrához?

- kihívás a társadalom felé, tiltakozás;

- kihívás a család felé, a megértés hiánya a családon belül;

-  különbözni akar másoktól;

- be akar illeszkedni egy új közegbe;

- fel akarja hívni magára a figyelmet;

- a fiatalok szabadidő eltöltése rosszul van megszervezve a társadalomban;

- a nyugati minták utánzásának vágya;

- vallási meggyőződés;

- a divat megnyilvánulása;

- nincs életcél;

- bűnöző szervezetek hatása, huliganizmus;

Házi feladat. 

Feldolgozni a témát (jegyzetet késziteni).

Vagy: néhány sor arról, milyen ifjusági szbkultúrákkal találkoztál a környezetedben (ha találkoztál), esetleg milyen, itt nem emlitett szubkultúrákról van tudomásod.