A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni.

 Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére. 

 Az ünnep előzményei  a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza. Robert Owen gyártulajdonos 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások legfontosabb követeléseit, közöttük az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését.

 A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak. Mivel ekkoriban a munkavállalókat semmilyen törvény nem védte, a munkás aktivistákat elbocsátották, a mozgalom egy időre kifulladt.  1847-ben előrelépés történik - a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain. Aztán 1856. április 21-én igazii áttörés veszi kezdetét. Ezen a napon sztrájkbaléptek az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkásoka 8 órás munkaidő bevezetéséért. Akciójuk sikerrel zárult -  még csak a fizetésük sem lett kevesebb a rövidebb munkaidő ellenére.

A világon  első alkalommal sikerült egy szervezett munkáscsoportnak (későbbi nevén szakszervezetnek)  sikert is elérni retorziók nélkül. Ez a siker is  inspirálta a munka ünnepének ötletét, illetve a majálisok megszületését.

 1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A negyedik napon, azaz május 4-én a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. A történelembe Haymarketi zavargás néven bevonult esemény során öszesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét.

 1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé (1889–1916 között működött, a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése volt), amely 1891-ben május elsejét hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi ünnepévé nyilvánították.

 A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is. A hagyományos munkásünnep a 20. század folyamán lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát - először a Szovjetunióban, majd a II. világháború után kialakult szocialista tábor országaiban.

 Május 1-jén nem csak a munkások, a katolikusok is ünnepelnek, Jézus nevelőatyjára, az ácsra emlékezve. Munkás Szent József ünnepét 1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa.